Kötelesrész és kitagadás

Kötelesrész

A kötelesrész jelentősége az örökösödésben

Mi a kötelesrész lényege?

Az öröklési jog egyik legfontosabb intézménye a törvényes kötelesrész biztosítása a közeli hozzátartozók számára. Ez a jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy az örökhagyó legközelebbi családtagjai mindenképpen részesüljenek a hagyatékból, még akkor is, ha az örökhagyó másként rendelkezett végrendeletében.

Jogosultak köre

A kötelesrész elsősorban az örökhagyó leszármazóit, házastársát és szüleit illeti meg. Fontos tudni, hogy nem minden örökös jogosult automatikusan kötelesrészre – csak azok, akik az öröklés megnyílásakor törvényes örökösök lennének. A jogosultak sorrendje megegyezik a törvényes öröklés rendjével.

A kötelesrész mértéke és számítása

A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada. A számítás alapját a hagyaték tiszta értéke képezi, amihez hozzá kell számítani az örökhagyó által életében bárkinek juttatott adományok értékét is. Ugyanakkor nem tartoznak a kötelesrész alapjához például a szokásos mértékű ajándékok vagy a tíz évnél régebben juttatott adományok.

Érvényesítés és határidők

A jogosultnak külön kell kérnie a kötelesrész kiadását, mivel az nem száll át automatikusan. Az igény érvényesítésére öt év áll rendelkezésre, ezt követően a követelés elévül. A kötelesrész kiadását elsősorban a hagyatékban részesülő személyektől lehet követelni, méghozzá az általuk kapott juttatások arányában. Ha a hagyaték nem elegendő, akkor az örökhagyó által az utolsó tíz évben megajándékozottak is felelhetnek a kielégítésért.

Az igény érvényesítése történhet a hagyatéki eljárás során vagy külön peres eljárásban is. A kötelesrészt főszabályként pénzben kell kiadni, kivéve, ha az örökhagyó kifejezetten úgy rendelkezett, hogy természetben kéri annak kiadását.

A kitagadás jogi következményei és feltételei

A kitagadás alapvető szabályai

Az öröklési jog egyik legérzékenyebb területe a törvényes örökös kitagadása, amely súlyos családi konfliktusokat tükröz. A magyar jogrendszer szigorú feltételekhez köti ezt a döntést, hiszen a kötelesrész intézménye alapvetően védi a közeli hozzátartozók öröklési jogait. A kitagadás kimondásához nem elegendő a szóbeli közlés vagy az informális írásbeli nyilatkozat.

Formai követelmények

A kitagadás kizárólag végrendeleti formában érvényes, amelynek tartalmaznia kell a pontos indoklást is. A végrendelet készítésének módja lehet közvégrendelet közjegyző előtt, vagy magánvégrendelet megfelelő tanúk jelenlétében. Az örökös kitagadásához nem elegendő az általános elégedetlenség vagy a családi konfliktus – kizárólag a törvényben meghatározott okok szolgálhatnak alapul.

Törvényes indokok

A kitagadás leggyakoribb törvényes indokai között szerepel az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény, a durva hálátlanság, valamint a tartási kötelezettség súlyos megszegése. Fontos kiemelni, hogy az indokokat bizonyítani kell tudni, puszta állítások nem elegendőek. Ha a végrendeletben szereplő indok nem felel meg a törvényi követelményeknek, a kitagadás érvénytelen lesz.

Jogkövetkezmények

A kitagadás következménye, hogy az érintett személy nem részesül az örökségből, és kötelesrészre sem tarthat igényt. Ez alól kivételt jelent, ha az örökhagyó a kitagadási okot utólag megbocsátja. A megbocsátásnak egyértelműnek kell lennie, és célszerű ezt is írásba foglalni a későbbi jogviták elkerülése érdekében. A kitagadott örökös leszármazói azonban továbbra is örökölhetnek, kivéve, ha a végrendelet róluk is külön rendelkezik.